Az Európai Unió hivatalos agrárstratégiájának egyik lényegi pontja minimálisra csökkenteni a környezet és a fogyasztó veszélyeztetését, fenntertva ugyanakkor a profitorientált termelés lehetőségét is. Ez a stratégia az ún fenntartható mezőgazdaság elvének érvényesülését jelenti, ami a termelés intenzifikációját mérsékli – többek között csökkenti a kemizációs terhelést – a jövedelmezőség egyidejű fenntartása mellett. Ezeknek a környezetet és a végterméket agrokemikáliákkal kevésbé szennyező növénytermesztési technológiáknak az elterejdését sietteti a gazdasági kényszer mellett az Európai Unió COM 2008/93 számú rendelettervezete (angolul, magyarul, hatástanulmány).
A növények optimális fejlődésének, megfelelő kondíciójának, ellenálló képességének alapfeltétele a harmonikus tápláltsági állapot. Ennek elméleti háttere megalapozását teremtették, teremtik meg a hazai trágyázási tartamkísérletek, melyek több évtizedes eredménysorainak felhasználásával olyan új szemléletű környezet- és költségtakarékos szaktanácsadási rendszer jött létre, amely többek között lehetővé teszi a vetésforgó PK-trágyázását, a termésszinttől, ellátottsági kategóriától függő fajlagos tápelem-tartalmak alkalmazását. A rendszer a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez a növények mezo- és mikroelem ellátottságára. Ennek aktualitását az adja, hogy a 90-es évekig a légköri S-kiülepedés, valamint a mikroelem szükséglet 80-85 %-át biztosító, évi 20-24 millió tonnás istállótrágya felhasználás döntő részben fedezte a szántóföldi növénytermesztés ilyen tápelemekre vonatkozó alapvető igényeit. Napjainkra viszont ezek a források megszűntek, illetve az állatállomány jelentős csökkenésével töredékére zsugorodtak. Ezen a kedvezőtlen helyzeten javíthat a mikrobiológiai alapú készítmények trágyázási technológiákba való beépítése is. A környezettudatos növénytermesztési technológia növénytáplálási része a környezetbarát, szervesanyag hordozót felhasználó mikrobiológiai talajjavításon, talajerő visszapótláson alapul. Az alkalmazott soktörzses baktérium kompozíció légköri nitrogént köt meg és elősegíti a talajokban a kötött foszfor, kálium és egyéb tápanyagok mobilizálását. A mikrobiológiai alapú trágyázási rendszert a vetéssel egy időben adagolt mikrogranulált startertrágyával kell kiegészíteni. A vetéssel egy menetben a maghoz szórt mikrogranulált startertrágya a növények egyedfejlődésének legkritikusabb szakaszában, csírázáskor biztosítja a fiatalkori fejlődéshez legszükségesebb tápelemeket.
A COM 2008/93 számú rendelettervezet előírásait és a környezettudatos növénytermesztés elvárásait alapul véve vizsgáljuk meg milyen lehetőségek maradnak a növényvédelmi problémák megoldására:
Ha figyelembe vesszük az ásványi anyagoknak az intermedier anyagcserében betöltött sokféle szerepét nyilvánvaló, hogy azok – elsősorban a mikrotápanyagok – befolyásolják a növények rezisztenciáját. Az e témában végzett számos kutatás ellenére sem lehet azonban egyértelmű törvényszerűséget megállapítani a tápanyagok hatása és a növényi rezisztencia között. Ennek eldöntésére az alábbi kérdéseket kell tisztázni:
Irányadónak tekintve a COM 2008/93 rendelettervezetet illetve a fogyasztói elvárásokat a szántóföldi növények környezetkímélő növényvédelmét agrotechnikai eljárásokkal, betegség-ellenálló fajták nemesítésével, klasszikus értelemben növényvédő szernek nem minősülő, a növények saját védekező rendszerét stimuláló készítményekkel, illetve réz- és kéntartalmú termékek nagyobb arányú felhasználásával kell a jövőben hatékonyan és gazdaságosan megoldani.